Ősz, halánték, motor

Jelentem, így október hó beköszöntével fővárosunkban beőszültek az autósok - a dugóban már nem úgy fröccsennek szét egy gázrántásra, utat adva a motorosnak, mint nyáron.

Öregúr az erdő-deportáló terepjáróban nem érti, hogy miért hangoskodom a motorral. Szerinte a megoldás az, hogy felhúzza az ablakot, ahelyett hogy arrébb húzna kicsit (jobb szélen nem kevés hely van). A legrosszabb, hogy mikor mellé érek saját erőmből és sok gyakorlással kifejlesztett tükörkímélő készségem jóvoltából, mutatja, hogy 'parancsojjá fáraggyá előre kérlek vazeg!'.

Uhh, persze egy kurva értelmes kommentár nem jön ki a torkomon, és így utólag, a pillanat hevében produkált makogásom igencsak szánalmasra sikerül, amit szerintem én és a sisakpárnában lakó atkákon kívül szerencsére senki nem hall.

De hát hogy magyarázhatná el az ember fia egy frappáns stand-up mozdulattal mindazt, amihez bő becsléssel is egy rajztábla, két tizenhat darabos színes zsírkréta készlet és egy szleng szótár bővített kiadása kellene abban a pillanatban? Van, aki érti, és fejlett kormányrántó izommal ad némi plusz teret - minden tiszteletem az övé - de van, aki nem. Ettől lehet még jó ember, csak rohadtul nem érti...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.